Cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6.Posta cím: 1903 Budapest, Pf. 314. Tisztelt Rendőr-főkapitányság!
Tárgy: Bűncselekmény gyanús eset bejelentése.
Ikt. sz: 3238/6/2015
Levelemet azért küldöm önöknek, mert a leírt probléma országos méretű és kb. 4000 fő sportrepülőt érint .A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala bűncselekmény gyanús tevékenységet folytat, mert az amatőr sportrepülők repülési okmányait csak akkor adja ki, ha a sportrepülők részt vesznek a díjköteles munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálaton. Az amatőr sportrepülők - szabadidős sportolók- nem alkalmazottai a sportrepülő egyesületeiknek a sportrepülő egyesületek pedig nem munkaadók. Az amatőr sportrepülők sporttevékenysége tehát nem megélhetési tevékenység. A Nemzeti Közlekedési Hatóság pénzbüntetés kilátásba helyezésével, 80.000-Ft pénzbüntetéssel KÉNYSZERÍTI a sportrepülőket a díjköteles munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálatra és a vizsgálat díját még megterheli „hatósági díjjal" is. Annak a sportrepülőnek, akinek „csak" sportegészségügyi vizsgálata és alkalmasság minősítése van, meg kell csináltatnia a díjköteles munkaegészségügyi vizsgálatot is. Kezdő sportrepülőknek kötelező a hatósági erkölcsi bizonyítvány is. Előfordult, hogy a sportrepülő munkahelyén letiltották a munkabéréből a 80.000.-Ft büntetést. A kényszerítéssel a Nemzeti Közlekedési Hatóság megszegi a Büntetőtörvénykönyv 195. §-át. Kényszerítés195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A sportrepülők esetében „halmazati bűncselekmény" valósul meg, ugyanis a kényszerítés országos jellegű, kb. 4.000 fő sportrepülőt érint tíz éve.A bűncselekmény alapja az, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság álláspontja szerint „sportrepülés" nincs, mert ez a szó nem szerepel a sporttörvényben és egyetlen jogszabályban sem. Tehát aki sportolás céljából repül, azt is hivatásos légijárművezető kategóriába helyezik és úgy is kezelik. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a következő törvényeket szegi meg:A jogszabály mai napon (2015.V.22.) hatályos állapota 1995. évi XCVII. törvénya légiközlekedésről1A nem gazdasági célú légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység 35. §170 A vállalati célú légiközlekedés, valamint az egyesület keretében folytatott nem gazdasági célú, légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A tevékenység engedélyezése során a 23. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjait, valamint a 29-34. §-okat kell alkalmazni. 36. § A 35. § alkalmazásának szempontjából a légiközlekedési hatóság engedélyében foglaltak alapján a légi sport szövetség a tagegyesületei és a tagjai vonatkozásában betöltheti a jogosult jogkörét. Ennek szakmai feltételeit az engedélyben kell meghatározni.Ez egy igencsak félreérthető meghatározás:Egy Hatóságnál dolgozó légiközlekedési szakértő ezt így fogalmazta meg érthetően:2009 10:10 PM A Légiközlekedési Igazgatóságnak soha sem volt felügyeleti, ellenőrzési joga a légi sporttevékenység felett. Mégha valakik ezt valaha, valahol esetleg így leírták is(?). A fogalmak keveréséről lehet szó. Az Igazgatóság közlekedési, pontosabban légiközlekedési hatóság, s a sporttevékenységhez, mint olyanhoz nincs köze. Felügyeleti, ellenőrzési jogköre csakis közlekedési szempontból volt. Sajnos annak idején nem tudtam megértetni sokakkal, hogy mi a repülés, a "repülés", a sportrepülés, a légi közlekedés és még sok más fogalom közötti különbség, s a törvénytervezetet, amelyben ezeket a kérdéseket pontosan meghatároztam, összemismásolták, kiherélték és teljesen megmásították. Ha a jelenlegi légiközlekedési törvényt és az ICAO (meg a JAR) szövegét tételesen összehasonlítanánk és értelmeznénk, azt hiszem, sok érdekes dolog derülne ki. Akkor persze indokolni kellene az eltéréseket. No erről ennyit.Üdvözöl, A Nemzeti Közlekedési Hatóság ma sem ismeri el a sportrepülést, pedig a A jogszabály mai napon (2015.VI.2.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.VI.30. ) 1997. évi LXXXIII. törvénya kötelező egészségbiztosítás ellátásairól1Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő törvényt alkotja:2.II. FejezetAZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI1. CímTérítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások42I. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult:43a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;b) a 0-6 éves korosztályba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;c) a 6-18 éves korosztály - ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is - a b) pontban foglaltakon túlca) az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;cb)44d) a 18 éven felüli korosztályda)45 az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,db)46 a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,dc) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra;e)47 életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.
1995. évi XCVII. törvénya légiközlekedésről1 NYOLCADIK RÉSZA sportrepülést definiálja a légisport szóval.FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK71. § A törvény alkalmazásában14. légisport: légi járművel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenység;A légisport szó egyenlő a sportrepüléssel, mint a cipő->lábbeli, autó->gépjármű stb.Tehát a Nemzeti Közlekedési Hatóság ezzel is megsérti a Légiközlekedési törvényt.Megszegi a 2004. évi I. törvényt is.2004. évi I. törvény a sportról.A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSAÁltalános szabályok1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.(2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.(3) Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló.(4) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.2. § b) a sportág jellegének megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés), Ezzel szemben a Nemzetközi Közlekedési Hatóság a sportrepülők esetében munka-alkalmassági egészségügyi vizsgálatot rendel el, mintha az amatőr sportrepülő a sportrepülő egyesület alkalmazottja lenne. [PDF] Munkaegészségüggyel kapcsolatos jogszabályok Törvények ...Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet. 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati ...www.elszivastecHhnika.hu/jogszabalyok.pdf - HasonlóIV. Fejezet A légiközlekedés szakszemélyzeteA szakszolgálati engedély A sportrepülés nem szakszolgálat!!! 53. § (1)218 A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légi jármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas. A sportrepülés nem szakszolgálat! A világ minden részén „Szakszolgálati Engedély" helyett a „Sport Pilot Licence" (sport pilóta igazolvány) az elfogadott.
Licence Sportive Sportengedély. NYOLCADIK RÉSZFOGALOMMEGHATÁROZÁSOK71. § A törvény alkalmazásában1.309 állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti célú légiközlekedés;2.310 állami légijármű: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti szervek céljára szolgáló légijármű;3. 14. légisport: légi járművel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenység;
3/2002. (VI. 20.) GKM rendeleta légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairólAz illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében, valamint 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a végrehajtásról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a (4) bekezdésének 9. alpontjára - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:1. § (1) A légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárásokért a rendelet mellékletében meghatározott hatósági díjakat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.(2)1 A díjat az eljárás kezdeményezőjének a kezdeményezéssel egyidejűleg kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (a továbbiakban: NKH) a Magyar Államkincstárnál vezetett MÁK 10032000-00289926-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára igazoltan befizetni. A kérelemhez csatolni kell a készpénzátutalási megbízás ellenőrző szelvényének eredeti példányát, vagy banki átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát.(3)2 A beszedett díj az NKH bevétele. A díjak beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, elszámolására és visszatérítésére az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A 3/2002. (VI. 20 GKM rendelet alkalmazása óta a Nemzeti közlekedési Hatóság több, mint egymilliárd forintot vett ki a sportrepülők zsebéből. Ezt egyetlen sportág sem élte volna túl.A korábbi díjrendeletben szerepel az, hogy az illetékmentességet élvező szervezeteknek nem kell a hatósági eljárások után díjat fizetni. 3. §.A jelenlegi díjrendelet megalkotásakor az illetéktörvény és más vonatkozó jogszabályok nem változtak, tehát az illetékmentességet el kellene fogadni.
A jogszabály mai napon (2015.V.21.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.VII.1. ) 2004. évi CXL. törvénya közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1IX. Fejezet658Eljárási költség, az eljárási költség előlegezése és viselése659Az eljárási költségek660153. §661 Eljárási költségek:1. az eljárási illeték,2. az igazgatási szolgáltatási díj,3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség, A törvény nem ismeri a „hatósági díj" kifejezést. Hatósági eljárás esetén „eljárási illeték" fizetendő. Mivel a sportrepülő egyesületek az Illetéktörvény szerint illetékmentességben részesülnek, a hatósági eljárás után nem kellene fizetni. 2003. évi CXXV. törvényaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról1A jogszabály mai napon (2015.V.25.) hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2016.I.1. ) A Nemzeti Közlekedési Hatóság megszegi az esélyegyenlőségről szóló törvényt is, mert a Magyarországon űzhető sportok közül kiemeli a spotrepülőket és ezzel vagyoni, nem vagyoni és erkölcsi különbséget hoz létre a sportrepülők hátrányára.
Végül szólni kell Hármashatárhegy (HHH) sportrepülőtér működési engedélyének visszavonásáról. Erre azért volt „szükség", mert a Hármashatárhegyen működő Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSE) perben áll a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, adminisztratív okok miatt. Hármashatárhegy működési engedélyének visszavonása az MSE sportrepülőit hátrányosan érinti, mert ezért más sportrepülőtérre voltak kénytelenek átköltözni, holott az egyesület tagsága nem érintett a pereskedésben. Az egyesület tagsága nem tehet arról, hogy az egyesület korábbi elnöke betegsége, majd halála miatt bizonyos jelentéseket nem adott meg a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek. Az MSE ügyvédje teszi a dolgát és az MSE jelenlegi elnökével tartja a kapcsolatot. Az egyesület minden tagját ezért emberi jogi sérelem éri, mert ártatlanok az egyesület korábbi elnökének mulasztásai miatt. HHH működési engedélyének visszavonását a Nemzeti Közlekedési Hatóság azzal indokolta, hogy a per miatt a repülés biztonsága veszélyben van. A másik sportrepülőtéren az egyesület tagsága biztonságosan repül.Kérjük HHH sportrepülőtér működési engedélyének visszaadását a közben zajló per ellenére.2013. évi V. Törvény a Polgári törvénykönyvről. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme](1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösena) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;c) a személy hátrányos megkülönböztetése;d) a becsület és a jóhírnév megsértése;e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;f) a névviseléshez való jog megsértése;g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság címe: Győri Gyula elnök Nemzeti Közlekedési Hatóság1066 Budapest Teréz krt. 38.1389 Budapest, Pf: 102 Budapest 2015.05.27. Tisztelettel:......................................................... Dúzs István 1183 Budapest Haladás utca 11.
Ezt a levelet elküldtem a Fővárosi Főügyészségnek is.
